Előző bejegyzésemben, amiben a ZKLSTMNTS új irányáról és a Lanzarote Egyezményről is írtam; megígértem, hogy azzal folytatom, hogyan beszéljünk szülőként gyermekünkkel a szexuális természetű visszaélésekről. Ezek az alapok.
Íme, a JÓ TANÁCSok listája a Kék Vonal-tól!
- Beszélgessetek a szexualitásról! Azok a gyerekek, akik keveset tudnak a szexualitásról és a saját testükről, könnyebben válhatnak áldozattá.
- A szexuális visszaélés, a szexuális erőszak ne legyen tabu!
- Bátorítsd a gyerekeket, hogy tudjanak, merjenek, nemet mondani!
- Tiszteld a gyerekek intimitását! Ha abban nőnek fel, hogy senki – szülő, nagyszülő, gondozó, nevelő, orvos sem – érintheti meg őket az intim testrészeiken a belegyezésük nélkül, akkor könnyebben fogják azonosítani a visszaélő szándékú közeledést.
- Nevelj erőszakmentesen! Ha egy gyerek abban nő fel, hogy a felnőttek nem bánthatják őt, nem ütik meg, nem rángatják, nem üvöltöznek vele, akkor nagyobb eséllyel tudja megvédeni magát, tud nemet mondani és veszi észre, ha valaki nem elfogadható módon közelít felé.
- Segíts a gyerekeknek felismerni és megfogalmazni az érzéseket! Sokszor azért is nehéz segítséget kérni egy visszaélő helyzetben, mert nem tudják elmondani, hogy mit is éreznek az elkövetővel szemben, miért érzik rosszul magukat, mi történik velük.
- Higgy a gyerekeknek! Arról beszélni, hogy egy érintés, egy nézés, egy helyzet rossz, kínos volt, hogy valakivel – esetleg egy családtaggal, baráttal – nem akar kettesben lenni, még egy bizalmi légkörben is nehéz.
- Kérj segítséget a gyerek számára! A szexuális abúzus gyanúja hosszú és nehéz folyamatokat indít el.
- Kérj segítséget a magad számára is!
- Ismerd a segítő helyeket, lehetőségeket, jogszabályi hátteret!
Ha konkrét sérelem, panasz nincs is, őket érdemes olvasgatni a gyermekeknek, kamaszoknak, fiatal felnőtteknek is megelőzés címszóval, tájékozódásképp is: Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány; Hintalovon Egyesület; Yelon
