Az elmúlt évek meghatározó felismerése számomra, hogy a szexuális zaklatás témájához való sikeres és hatékony viszonyuláshoz zsigeri, belénk szocializálódott tartalmakkal is szükséges konfrontálódni azon túl, hogy például megismerkedünk a hazai és nemzetközi szabályozási közeggel. Ezért fektetek kiemelt hangsúlyt munkámban a nemekhez kötődő, össztársadalmi szinten az egyének tudatába ágyazódott előítéletekre, sztereotípiákra, mivel ezek a munkahelyeken, egyéb közösségekben automatikusan működésbe lépnek, így közvetlen ráhatásuk van a szakmai döntésekre, a munkakapcsolatok, az emberi viszonyok alakulására, minőségére.
A ZKLTSMNTS egy tanácsadó, szakértő vállalkozás, aminek missziója elsősorban a szexuális zaklatás megelőzése. Támogatást kínál azoknak, akik szeretnének változást elérni a témában. Legyen az szabályzatok, elvi nyilatkozatok megszövegezése, panaszok kivizsgálásának segítése, vagy közösségek tudatosítása és érzékenyítése a témában (saját fejlesztésű tematika és módszertan, tréning formában); sokrétű a tapasztalat, ami a projektben egyesül.
Nemrég azt kérdezték tőlem, ha egy olyan valaki keresne meg, akire zaklatóként tekintenek, akár saját maga jut erre a következtetésre, akár a munkahelyéről „küldik”; akkor őt elvállalom-e és, ha igen, mit kezdek vele. Mondtam, hogy persze, miért ne, mindig szívesen dolgozom olyanokkal, akik változni, változtatni szeretnének. A hogyan már nehezebb kérdés. Sorra vettem a lehetőségeket.
Segítő beszélgetés bárkinek hasznára válik bármikor (amikor ítéletmentesen, értő figyelemmel hallgatjuk a másikat és mellette vagyunk, abban, amiben épp van). Egy célokat is kijelölő, keretezett coaching folyamat is eredményes lehet, azzal, hogy a szexuális zaklatás a tágabb téma, ebben szeretne változást elérni az egyén az életében, erre szeretne rálátni az ’itt és most’-ban. Ezekkel a módszerekkel tudunk dolgozni a saját személyes fejlődésen. Pszichológiai mélységekbe nem megyünk, az már nem az én kompetenciám. Ha múltbéli feldolgozandó sérelmek vannak, netán traumák, akkor át fogom irányítani más szakemberhez. Tanácsadóként is „igénybe tud venni”; elmondhatom, milyen szabályozás van érvényben Magyarországon, mi az esetjog; hasznos információval szolgálhatok magáról a jelenségről, annak megítéléséről. Amit eddig felsoroltam, az ugye mind 1:1 foglalkozás keretében zajlana.
Aztán eszembe jut a csoportban történő tanulás ereje. Az én olvasatomban közösségben beszélni a témáról, másokkal együtt gondolkodni, közösen tapasztalni egészen más dimenziókat nyithat meg. Igen! Az volna hát a leghatékonyabb javaslatom, hogy első körben vegyen részt egy olyan workshopon, tréningen, ahol találkozhat a keretekkel, a minimumokkal, ahol megismerhet más perspektívákat, rá tud nézni sok-sok számára idegen helyzetre is, végig tudja magában forgatni, felszínre hozni az eddigi elképzeléseit, hiedelmeit. Észrevétlenül fognak bekúszni a bőre alá az addig ismeretlen érzetek, saját viselkedése kapcsán felismerései lesznek, amik minden bizonnyal felkavarják. Ezután következhet a munkálkodás saját magán, amiben hasznára válhat egy segítő szakember.
Ide kapcsolódik egy hasonló dilemma, amivel már többször szembe találkoztam. Amikor egy közösség nem tud mit kezdeni valakivel, aki „egyébként” jó munkaerő, jó ember, azonban mégsem a megfelelő módon viselkedik; kényelmetlenek, zavarbaejtőek a kommentjei, túlzottan közvetlen, személyeskedő stílusa van, kellemetlennek vagy éppen megalázónak érzik a kommunikációját, tetteit. Szexuális színezete van a mondandójának, kéretlenül is közvetlen, magánéletet firtató, tolakodó, kezdeményező. Mi legyen vele? Hiszen, még semmi konkrét nem történt, de valami nem stimmel … A válaszom: első körben vegyen részt, vegyünk vele részt egy zaklatás fókuszú workshop-on, adjunk esélyt arra, hogy megtalálja a helyes irányokat azáltal, amit a közösségtől, közösségben megtanult.
